Aktualitások

A macskák védőoltásai

A macskák körében is nagyon elterjedtek a különböző fertőző betegségek, amelyek könnyen megkaphatók és súlyos költségek árán nehezen vagy alig gyógyíthatók, ha mégis túlélné az állat gyakran maradandó károsodásokat szenved. A védőoltásokkal való megelőzés az egyetlen módszer, amely biztonságot nyújthat állatnak és gazdának. Magyarországon a macskáknak nincs jogszabály szerint kötelező védőoltása, de ha a gazda szereti és tiszteletben tartja állatát, gondoskodik róla, hogy megkapja a korának megfelelő vakcinákat. A macskáknál különösen fontos a megfelelő immunizáltság, hiszen az udvarlási időszakban, szerelmi csatározásoknál a nem oltott állatok fertőzési forrást jelentenek a többi macska számára is.

Macskáknál a kombinált vakcinákkal a következő fertőző betegségek ellen védekezünk:

Panleukopenia

Macskák rhinotracheitise

Calicivirusos nátha

Chlamidiosis

Bordetellosis

Veszettság

Leukózis

Microsporum bőrgombásodás

FIP

 

Mik is ezek a betegségek, milyen tüneteket okozhatnak kedvencünknél?

Panleukopenia:

A macskák és állatkerti macskafélék nagyon fertőző betegségét a parvo vírus okozza. A neve a betegség egyik tünetére, a nagymértékű fehérvérsejtszám csökkenésére utal. A betegség magas lázzal jár, hasmenés, hányás súlyosbítja az állapotot, ami gyorsan kiszáradáshoz vezet. Ezután gyorsan bekövetkezhet a halál, gyakran váratlanul. A vírus a vemhes nőstényekben képes áthatolni a méhlepényen és ha nem is okoz vetélést vagy nem idézi elő az anyaállat halálát, károsítja a magzatok agyát.
A vírus iránt valamennyi macskaféle, bármelyik életkorban fogékony. Az egyetlen biztonságot nyújtó megelőző módszer a védőoltás. A vírussal sem a kutya, sem az ember nem fertőződik.

Macskák rhinotracheitise:

A macskák herpesz vírus okozta felső légúti tünetekkel járó, nagy ragályozó képességű betegsége. Talán a leggyakrabban előforduló macskabetegség, ami nagy fertőző képességének köszönhető illetve annak, hogy az átvészelt állatok hosszú ideig vírushordozók maradnak. Bármely korú macska megbetegedhet, a betegségre hajlamosít a hideg időjárás, meggyengült immunállapot, fiatal vagy idős életkor és a sok együtt tartott macska.
A beteg cicák tüsszögnek, köhögnek, orruk, szemük váladékozik, légcsőgyulladás alakul ki, erős fájdalmaik miatt elutasítják az ételt, nehezen vesznek levegőt.
A gyógyításuk lehetséges, sőt szükségszerű, eredményessége nagyban függ az állat korától, valamint attól, milyen stádiumban került állatorvoshoz. A legjobb megelőzés ebben az esetben is a védőoltás, főleg kijáró, kerti cicák esetében, ahol nehéz elkerülni, hogy beteg állatokkal, tünetmentes vírushordozókkal találkozzon. A vírus sem kutyára, sem emberre nem veszélyes.

Macskanátha:

A náthás tünetekkel, a szájnyálkahártya kifekélyesedésével járó fertőző betegséget a calici vírus okozza. Tüneteiben sok hasonlóságot mutat az előbb említett betegséghez, a felső légúti tünetek sokszor tüdőgyulladáshoz vezetnek. Ez esetben is védőoltást javaslunk a megelőzéshez. A vírus nem fertőz meg kutyát, sem embert.

Leukózis:

A macskák leukózisa egy nagyon elterjedt betegség, amely a vérképző rendszert betegíti meg, aminek következtében az immunrendszer legyengül és/vagy a csontvelőben, a vérben daganatok képződése indul meg. Tünetei változatosak, attól függően, hogy milyen hosszú a kórlefolyás. A legyengült immunrendszer miatt az állat fogékonnyá válik más fertőző betegségekre is. A beteg állatok kezelése kilátástalan, a leggondosabb kezelés ellenére is csak néhány hónappal hosszabbítható meg életük.
Cél a fertőzött állatok elkülönítése, és a még egészséges állatok vakcinázása. A fertőzöttséget egy csepp vérből, gyorsteszt segítségével már öt perc alatt ki tudjuk szűrni rendelőnkben!

A macskák fertőző hashártyagyulladása

A betegséget (Feline Infectious Peritonitis, FIP) a macska koronavírusa okozza. Ennek a vírusnak több törzse is van, amelyek elsősorban a kórokozó képességükben térnek el egymástól. A legtöbb nem okoz megbetegedést. A fertőző hashártyagyulladás a koronavírus fertőzöttek alig 1-5 %-ában jelentkezik. A vírus  elsősorban a bélsárral ürül és a macskák általában szájon át veszik fel őket közvetlen kontaktus során, illetve fertőzött macskavécé, etetőtál, fekhely vagy játékok közvetítésével. Különösen a több macskás háztartásokban és a tenyészetekben gyakori. Leggyakrabban a fiatal állatok betegednek meg, bár a betegség bármely életkorban előfordulhat. A FIP minden esetben halálos kimenetelű. Van védőoltás ellene, de nem 100 %-os a védőhatása. Menhelyekben és tenyészetekben szerzett tapasztalatok alapján mintegy 75%-al kevesebb oltott macska betegszik meg, mint oltatlan. A több macskás háztartásokban, a menhelyeken és a tenyészetekben ajánlott a vakcina használata, 16 hetes kortól, különösen ott, ahol a betegség már előfordult. Egyes szerzők a vakcina hatékonyságát megkérdőjelezik.

Chlamidiózis

A chlamidiózist egy baktérium, a Chlamydia psittaci okozza. A kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb tünete, de tüsszögést és orrváladékozást is okozhat. A baktériumot a macskák közvetlen kontaktussal terjesztik és a fertőzés 5 hetes és 9 hónapos kor között a leggyakoribb. Különösen gyakori a több macskás háztartásokban és a macskatenyészetekben.  A vadmadarakra vadászó macskák is gyakran megfertőződnek, ezért az USA-ban „énekesmadár betegségnek” is nevezik. A védőoltás nem nyújt teljes védettséget, de jelentősen csökkenti a betegség valószínűségét. Ez az oltás viszonylag gyakrabban jár oltási reakcióval, mint a többi, de azok általában enyhék és jól kezelhetőek. A betegségnek közegészségügyi vonzata is lehet, igaz, csak nagyon ritkán, ugyanis enyhe kötőhártya-gyulladást okozhat emberben is. A védőoltás javasolt a több macskás háztartásokban és a macskatenyészetekben, valamint a kijáró és a vadászó macskák számára.

Bőrgombásság

A kórokozót sok macska tünetmentesen hordozza, de csak egy részük betegszik meg. A fertőzésre az ember is fogékony. Leggyakrabban kör alakú szőrtelen foltok formájában jelentkezik. A védőoltás mind megelőzésre, mind pedig gyógykezelésre használható. Ahol előfordult már a megbetegedés, ott minden macskát javasolt beoltatni.

Bordetellózis

Bordetella bronchiseptica egy baktérium, ami légzőszervi betegséget okozhat macskában. Az ilyen macskák köhögnek, tüsszögnek, váladékozik az orruk és a szemük, valamint lázasak. A macskák a baktériumok belégzésével fertőződnek meg. Különösen gyakori a fertőzöttség a menhelyeken és a több macskás háztartásokban, tenyészetekben. Kapható ellene védőoltás, ami csökkenti a megbetegedés valószínűségét vagy súlyosságát. Leginkább a többmacskás háztartásokban és a tenyészetekben, valamint menhelyekre vagy panziókba kerülő macskákat ajánlott beoltatni.

 

1.) Minden macskának ajánlott (mag) védőoltások

Pánleukopénia, rhinotracheitisz és kalicivírusos macskanátha: Első oltás: 6-8 hetes korban, majd ismétlés 3-4 hetente, amíg a macska 12 hetesnél idősebb lesz. Ezt követően a fertőzésnek kitett macskáknak évenkénti védőoltás javasolt.

Veszettség: Első oltás 12 hetes kor után, ismétlés 1 év múlva, majd a védőoltás használati utasítása szerint 1-3 évente. Rendkívül súlyos közegészségügyi jelentősége miatt Magyarországon minden macskának ajánlott.

2.) Egyedi elbírálás alapján ajánlott (nem mag) védőoltások

Macskaleukémia: Ajánlott minden fertőzési veszélynek kitett, kijáró vagy csoportosan tartott macskának. Ma ez a fertőző betegség pusztítja el a legtöbb macskát, ezért egyesek a mag csoportba sorolják, mert minden csoportosan tartott és kijáró macska számára ajánlott.

Chlamidiózis: Ajánlott a több macskát tartó háztartásokban és a macskatenyészetekben, ahol a betegség előfordul, valamint a kijáró és vadászó macskák számára is.

Fertőző hashártyagyulladás: A fertőzési veszélynek kitett (főleg fertőzött állattal együtt tartott) macskáknak ajánlott. Egyes szerzők a vakcina hatékonyságát megkérdőjelezik.

Bőrgombásság: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni. Megelőzés és gyógykezelés céljából egyaránt alkalmazható.

Bordetella: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni.

Mikor oltassuk be kölyökmacskánkat?

A szabályosan beoltott anyamacska szoptatás során a tejjel átadja a kölyköknek a szervezetében lévő ellenanyagokat, amelyek átlagosan 6-8 hetes korig adnak védelmet. Ezt maternális immunitásnak hívjuk. Ezután a kor után az anyától kapott ellenanyagok koncentrációja egyre csökken, ajánlatos tehát megkezdeni a kölykök vakcinázását.
A legelső védőoltásokat 2 -3 hét múlva meg kell ismételnünk, a szervezetben így alakul ki a megfelelő szintű immunitás/védelem, majd évente újra kell oltani az állatot, hogy felnőtt korában is védett legyen a fertőző betegségekkel szemben.
Az oltásokat a macska oltási könyvében vezetjük. Mivel ez tartalmazza a cica legfontosabb adatait, utazáskor, kiállítások esetén, illetve az állatorvosi látogatások alkalmával vigye azt magával!

Rendelőnk macskáknak szóló oltási programja:

  • Ajánlott oltási program: Az elmondottak alapján minden macskára saját, elsősorban a tartási körülményektől és a környezetben előforduló megbetegedésektől függő oltási programot kell összeállítani. Az alábbiakban ezért a leggyakrabban ajánlott protokollt ismertetjük. 

    7-10 hetes korban:

      • Kombinált vakcina pánleukopénia, rhinotracheitisz és kalicivírusos nátha ellen. Tartalmazhat chlamidiózis elleni komponenst is, ha szükséges.
    • Macskaleukémia

    12-13 hetes korban:

    • Kombinált vakcina
    • Macskaleukémia
    • Veszettség

    16 hetes kortól (szükség esetén, a részleteket lásd alul):

    • FIP?
    • Bőrgombásság

    Ismétlő oltások:

    • Kombinált
    • Macskaleukémia
    • Veszettség

    Fertőző hashártyagyulladás: 2 oltás, 16 hetes kortól, 3-4 hetes időközzel, orrba. Más oltásokkal együtt is alkalmazható. Évenkénti újraoltással a védelem meghosszabbítható.

    Bőrgombásság: 2-3 oltás, a 2. két héttel az első után, a 3. szükség esetén három héttel a második után. Elvileg bármely életkorban adható, de nem javasolt más vakcinákkal keverni és a vemhesség utolsó harmadában alkalmazni. Évenkénti újraoltással a védelem meghosszabbítható.

 

2013.10.04.