Szinte nincs olyan gazdi, aki már (szerencsétlenségére) ne találkozott volna ezzel a kis „teremtménnyel”, ezért is szeretnénk pár hasznos tanácsot, tudnivalót megosztani Önökkel.
A toklász valójában az Egérárpa nevű gyomnövény megszáradt kalászának egy-egy darabkája. Jóformán mindenhol megtalálható, nagyon elterjedt növénynek számít. Eredeti célja nem a kutyatartók bosszantása, hanem a magvai terjesztése érdekében az élőlényekre való felcsimpaszkodás, hogy azokkal minél messzebbre eljuthassanak. A kalászok kiszáradása, szétesése május-június körül kezdődik, onnantól kezdődve számíthatunk a „terrorra”.
De mi is történik valójában egy ilyen szerencsétlen találkozáskor?
A toklász szinte bárhova képes befúródni, leggyakoribb célpontjai a fül, szem, talppárna-lábujjak köze. A sétálás, játék közben a kutyus szőrére tapadva a toklász tűhegyes vége beleszúródik a bőrbe, majd az apró kis horgokkal felszerelt szálkákkal egyre bentebb „mászik”. A toklász nagyon aljas kis teremtmény, ugyanis horgászhorogként működve csak egyfelé-befelé képes haladni egyre mélyebben a szövetek közé, ahol súlyos fokú gyulladást, irritációt okoz.
Hogyan vehetjük észre, ha kedvencünk toklász-támadás áldozata lett?
A séta, játék közben, illetve utána HIRTELEN kezdődnek a tünetek. A fülbe történő bejutásakor heves fejrázást, fülvakarást, illetve ferde fejtartást láthatunk. Ha a kutyus szemébe fúródik, akkor súlyos gyulladás, nagymértékű, akár gennyes váladákozás, görcsös hunyorgás alakul ki. Az orrba való felszippantás eredménye a hirtelen tüsszögés, prüszkölés, orrfolyás, fejrázás. Gyakori még a lábujjak közé beékelődő toklász is, ahol nedvedző seb keletkezik, amit a kutya állandóan nyalogat, körülötte kihullik a szőr, elszíneződik a bőr és akár gennyes váladékozás is előfordulhat.
Hogyan előzhetjük meg ezeket a kellemetlenségeket?
Ami a legkézenfekvőbb, de lehetetlen feladatnak tűnik, hogy kerüljük el a toklászos területeket. A séta után mindenképpen alaposan böngésszük át kedvencünket és mihamarabb szedjük ki a szőrébe tapadt toklászokat. Nagyon sokat segíthet még, ha megbeszéljük a kutyakozmetikussal, hogy nyírja ki a felesleges szőrt a talppárnák, lábujjak közül, a fül tövéből (főleg hosszúszőrű, lógófülű fajták esetében fontos), valamint a testhajlatokból. A toklász így ugyanis nehezebben talál „kapaszkodót”, nem tud a szőr mentén megtapadni és befúródni a bőrbe.
Ha pedig a kutyus átnézésekor már befúródott toklászt látunk, vagy az előbbi tüneteket észleljük, minél hamarabb forduljunk állatorvoshoz! Minél gyorsabban észrevesszük a problémát, annál könnyebben eltávolítható a toklász. Fontos, hogy ne próbálkozzunk otthon a kutyus fülébe, szemébe nyúlkálni, ugyanis azzal az állat további sérülését kockáztatjuk! Az állatorvos is sokszor csak bódításban tudja felkeresni a baj okozóját, mivel az állatok ilyenkor általában nyugatalanok, apró érintésekre is nagyon érzékenyen reagálhatnak. A fájdalom miatt hirtelen elránthatják a lábukat, fejüket, így nehezítve meg a szakember munkáját.
Ha további kérdésük lenne a témával kapcsolatban, szíves rendelkezésükre áll a Vezér Állatorvosi Központ egész csapata.
2014.08.01.