Az ember már idejekorán, gyermekkorában megtanulja, hogy a fogait rendszeresen mosva hosszabb ideig megőrizheti azok épségét. Ez háziállatainknál sincs máshogy, azonban ez a feladat is a gazdira vár. Persze a legjobb lenne, ha kedvencünk fogait minden étkezés után alaposan megmosni, de van pár dolog, amit érdemes szem előtt tartani!
A felnőtt kutyáknak 42 foga van, ami ún. tarajos vagy ragadozó fogazatba rendeződik. Szemfogaik nagyok és mély gyökerűek, rágófogaikon fűrészes rágóél található. Az alsó és felső fogazat (ideális esetben) tökéletesen, ollósan záródik, az állkapocs nem végez oldalirányú őrlő-zúzó mozgást rágás közben. A kutyaféléknek ugyanúgy két készlet foguk – tej- és maradó fogak – van, mint az embereknek. A tejfogak a 3-4. héttől jelennek meg a kutyakölykök szájában, miközben a fogváltásra a 3-4 hónapos kortól 6 hónapos korig kerül sor.
Már kedvencünk kölyök korában is mutatkozhatnak olyan fogászati problémák, amik később komolyabb gondot okozhatnak. A rosszul záródó fogazat (pl. előre- vagy hátraharapás) miatt a fogak természetes tisztulási mechanizmusa, és így a száj higiéniája romlik, így hamarabb jelenik meg a fogkő egyes fogakon. Gyakori probléma, főleg kistestű kutyákban, hogy egyes tejfogak, leggyakrabban a szemfogak, nem esnek ki fél éves korig, így a mellettük megragadó táplálék maradványok és a lerakódó fogkő a maradó fogat is károsítja. Az ilyen fogak eltávolítása ezért mielőbb javallott!
A legtöbb kutya már kis korától, ösztönösen szeret különböző dolgokat rágcsálni, azonban korántsem mindegy, hogy mit. Ezért inkább ajánlott a kutyák „rágókedvét” erre a célra gyártott, akár fogtisztító rágcsálnivalókkal lekötni. Érdemes arra is figyelni, hogy milyen játékokat adunk kedvencünknek. A sokat labdázó kutyák foga pl. gyorsabban kopik, mert a gumilabda felületén megtapadó kevés föld vagy homok a nyállal keveredve úgy működik a labda rágásakor, mint a csiszolópor. A csontok rágcsálása önmagában kevéssé tisztítja a fogakat, sőt, a csontszilánkok sérüléseket okozhatnak, a félig-meddig elrágott szilánkok egy sor gyomor-bélrendszeri problémát okozhatnak: a szájüreg, íny és fogak sérülését, emésztőrendszer további részeinek átszúrását, kilyukasztását, a nehezített bélsárürítést okozhatnak. A csont etetését állatovosaink nem javasolják.
A kutyák és cicák egyes extrém eseteket leszámítva nem szoktak lyukas fogtól (fogszuvasodástól) szenvedni, azonban ez nem a sok rágcsálás eredménye, hanem kedvenceink szájüregének lúgos kémhatása. Ez a kémhatás gátolja a baktériumokat korlátozza a zománc oldásában, a fogkőképződést fokozottan segíti. A fogkő kialakulása a lepedékkel kezdődik. Az etetés után a fogakon ottmaradó tápmaradványok rétegébe a nyálban természetesen jelenlévő ásványi sók válnak ki, így alakítva ki a fogkövet (calculus)
Szinte nincs is olyan kutya, amelyiknek ne lenne több-kevesebb fogköve, azonban ezt mégsem szabad félvállról venni! A fokozatosan lerakódó fogkő különösen a hátsó, nagy tépőfogakon idővel akár 1-2 mm-es kérget is alkothat, ami a fogínyt letolva és tasakot képezve tönkreteszi a fogakat, ínygyulladást és komoly fájdalmat okozva. A fogkő azonban nem csak esztétikai és szájüregi problémákat okoz, kedvencünk máját, szívét, veséjét, csontvelőjét is károsítja, csökkenti a várható élettartamot. Ráadásul a fogkő felülete biofilmként működve segíti a baktériumok megtelepedését, tovább rontva a száj higiéniáját, igen erős, bűzös szájszagot előidézve.
A fogkőképződést egyetlen módszerrel lehetséges megelőzni: fogmosással. Persze a legjobb lenne minden etetés után kedvencünk fogát mosni, általában azonban a naponta egyszeri alkalom a kivitelezhető. Ilyenkor cicusok esetében csak a külső, kutyusok fogainál a külső és nyelv felőli oldalt is át kell sikálnunk. A legegyszerűbb módszer valamilyen durva anyagdarab, pl frottír és a tiszta víz használata. A módszerről pontos kivitelezéséről állatorvosainknál javasolt érdeklődni. Manapság már forgalomban vannak olyan speciális diétás tápok is, melyeknek összetétele gátolja a plakk képződést, míg szemcsemérete és formája segíti a fogakon lévő lepedék eltávolítását, ezzel lassítva a további fogkőképződést.
Érdemes ezért kedvencünk fogait legalább évente egyszer ellenőriztetni. Ha már kialakult a fogkő, ezt fogmosással nem lehetséges eltávolítani. Amennyiben a fogkő mennyisége, illetve a fogíny állapota ezt szükségessé teszik, az állatorvos fogkő eltávolítását javasolja. A vastag, több milliméteres kőréteget rágással vagy fogkefézéssel lehetetlen eltávolítani, ezt egy dentálhigiénés ellátással, bódításban lehet elvégezni. Ilyen alkalmakkor az állatorvosunk nem csak kedvencünk fogkövét távolítja el az ultrahangos fogkőleszedő készülékkel, hanem teljes szájüregi vizsgálatot is végez, szükség esetén fogat húz, ínytasakot plasztikáz. A fogkőlevételt nem javasoljuk összekötni egyéb beavatkozással.
Amennyiben mégis elsikkad a megfelelő szájápolás, az első figyelmeztető jel a fokozódó szájszag, ami kezdetben lepedék, majd fogkő jelenlétére utal. A következő fázist a kipirult, majd érzékeny, vérző íny jelenti, ami fokozott nyálzással, válogatással is társulhat. Amennyiben a kutya már nem eszik a szokott módon, lassan, minden falatot meggondolva eszeget, úgy az már egy előrehaladott, fájdalmas íny és fogmeder gyulladást feltételez. Ha az előbbi tünetek bármelyikével találkozik, akkor javasoljuk, hogy mielőbb nézesse meg kedvence fogait állatorvossal, hiszen a kutyáknak nem a műfogsor a megoldás!
2014.10.02.